Megvolt a főpróba. Az utóbbi időben megszokott "minden mindegy" állapotban fogtam hozzá. Előtte aludtam, neteztem, ettem, és feszülten igyekeztem nem gondolni arra, mit is teszek rövidesen. Aztán valahogy feléledt bennem a vadászösztön, hangok, gesztusok, dinamikák, minden a végsőkig kiélezve, és miközben egész más dolgok kötik le az ember figyelmedét, a háttérben valahol megszólal a csoda. Az esszenciális esztétikum. Nem érdekelt, hogy utálnak, nem érdekelt, hogy nem fogják fel, hogy a semmiből építettem nekik falut, de az sem érdekelt, hogy közben tudom, igazságtalan vagyok hozzájuk.
Aztán még próbáltunk, megittam két sört, és bevetettem magam a kuckómba filmet nézni. Jó ez az online mozizás a netről, csak ha nem fizet az ember valami emelt díjas sms-re, akkor a fapados verzió jár neki, az meg állandóan akadozik. Bár lehet, hogy akkor is akadozna, ha fizetne. Ezt nem fogom megtudni, mert én nem fizetek. Mindenesetre elkezdtem nézni a filmet, Julia Roberts, meg tudom is én ki, és akadozva bár, de félig lement. Akkor viszont az egész rendszer megakadt, és se előre, se hátra. No, most kénytelen vagyok letölteni, az információs sáv folyamatosan két órát prognosztizál, akármennyit nő a letöltött adatforgalom. Sebaj, ha máskor nem, holnap reggel megnézem.
